Patel Sunakhoz hasonlóan Afrikát megjárt indiai családból származik, nagyszülei Uganda fővárosában vittek boltot, szülei pedig újságbolt-láncot építettek fel Londonban és Délkelet-Angliában. Priti, a szorgalmas család szorgalmas leánygyermeke elkerülte a felső-középosztály oktatási intézményeit, miközben Margaret Thatcher rajongója lett. Már a kilencvenes évek elejétől részt vett a konzervatív politikai mozgalomban, a kétezres években pedig a British American Tobacco (BAT) dohánycég, majd a Diageo szeszesital-kereskedő globális vállalat körül tűnt fel.
A politikában 2005-ben választási vereséggel nyitott, de David Cameron, az új konzervatív vezető felkarolta őt, és 2010 óta már négyszer nyert választást.
Priti Patel a konzervatívok keményvonalasabbjai közé tartozik: már a kilencvenes években EU-szkeptikus nézeteket vallott, a Brexit előtti kampány idején
hangoztatta, hogy „az EU nem demokratikus és túlzottan beavatkozik a mindennapi életünkbe”,
később pedig az elhúzódó Brexit-tárgyalásokat kritizálta. Patel a nemzetközi fejlesztésekért felelős államtitkárként kritikus volt magával a nemzetközi fejlesztések rendszerével is, mondván, hogy nem megfelelően költik el a segélyezéseket. Patel korlátozta a palesztinoknak jutó brit segélyeket is, kiváltva ezzel zsidó szervezetek dicséretét – az Izraellel fenntartott, különösen szívélyes kapcsolatok miatt politikai vitákba is keveredett Patel.
Priti Patel belügyminiszterként keményvonalasan lépett fel a migráció ügyében is. A nevéhez fűződik az új brit, pont-alapú bevándorlási rendszer bevezetése is, amely jelentősen korlátozta és csak a legszükségesebb, valóban munkaerőhiányos ágazatokra szűkítette a Nagy-Britanniába való bevándorlás lehetőségét. Patel szerint ezzel elérték azt, hogy „csak a legjobbakat vonzzák be”, miközben újra ellenőrzésük alá vonják a határokat, lecsapnak a külföldi bűnözőkre és kiaknázzák Nagy-Britannia valódi potenciálját.
Patel időközben szóban és cselekedetben is fellép a Nagy-Britanniát érő illegális migráció ellen: Franciaországot „rasszista országnak” nevezte, ahol szerinte „kínozzák” a migránsokat, de közben megígérte, hogy „lehetetlenné” teszi a migránsoknak a La Manche-csatornán való átkelést. Patel felelt az idén áprilisban Ruandával kötött egyezményért is, amely alapján az illegális bevándorlók ezreit egyenesen az afrikai országba reptetnék Nagy-Britanniából. Az egyezményt sok kritika érte baloldalról – és egyes értesülések szerint még a trónörökös Károly herceg is elítélte azt.
Priti Patel rendre élesen kritizálta a Black Lives Matter-mozgalmat, beleértve a szoborrongálásokat,
és kifejtette azt is, hogy nem ért egyet a letérdelés gesztusával.
A radikális klímaaktivistákkal szemben is felvette a kesztyűt: „öko-kereszteslovagokból lett bűnözőknek” nevezte őket, akik „az életmódunk, a keményen dolgozó többség tulajdona és a gazdaság ellen törnek szégyentelen támadásukkal”. Kifejtette: a rendőrség bevetését szorgalmazza, és „elutasítja, hogy átadja az anarchiának az utcáinkat”, s „a bűnözőket, akik a szabad társadalmunkat rombolják, meg kell állítani”.
Patel keményvonalassága nyilván sok támogatót szerezhetne egy miniszterelnöki kampány során is – az csak tőle függ és akár most, hétfőn is el is dőlhet, hogy elindul-e ezen az úton.
Cikkfotók forrása: a politikusok Fb-oldalai